pov.:
-Oppa! Hogy tehetted ezt?
-Én csak téged próbállak megvédeni.
-Mégis mitől?! Attól, hogy szerelmes legyek?
-Attól, hogy bajod essen. Húgi, én szeretlek és nem akarom, hogy bajod essen. Hallottam, hogy az a kis görény miket beszélt a haverjaival és csak meg akar fektetni téged....
-.....Ez..ez..ez nem lehet igaz! Hogy hazudhatsz ilyeneket csak azért, mert neked nem szimpatikus?! Olyan kegyetlen vagy! Bárcsak soha se találkoztunk volna!!- könnyes szemekkel rohant el mellettem a lány, akit bár a húgomként kellett volna szeretnem, annál sokkal többet jelentett számomra...én pedig üres tekintettel néztem magam elé. Hirtelen éles fékcsikorgás zaja csapta meg fülemet és eszeveszett módjára odasiettem....De bárcsak ne tettem volna...
Bíííp~Bíííp~Bíííp~
Hasamra fordultam a takaró alatt és kezemet kinyújtva próbáltam meg megkeresni a telefonomat, hogy kinyomjam azt az átkozott készüléket.
Nyúzottan dugtam ki fejemet a takaró alól. Már megint ezt álmodtam. Szinte minden egyes nap újra álmodom az egészet.
Egy újabb értelmetlen nap veszi kezdetét. Nem arról van szó, hogy utálok idol lenni, csak fárasztó és igaz, hogy nagyon szeretem ezt csinálni, főleg a rajongók miatt, de nem ez az, amit a leginkább szeretnék csinálni.....
Lajhárokat megszégenítő lassúsággal keltem ki az ágyból és fürdőszobám felé vettem az irányt. Reggeli teendőim elvégzése és egy gyors reggeli után felvettem a cipőmet és bezártam az ajtót. Gyoran megnéztem, hogy mi a helyzet a kertben pihenő kutyámmal, aki miután egy pillantást vetett rám, újra bevágta a szunyát. Gyorsan bepattantam a kocsimba és elindultam az ügynökségre. Igaz, hogy azt mondták, hogy a nyár első felében valószínűleg nem kell bemennünk, mert nem lesz semmi. De én akkor is bementem, hiszen megbeszéltem egy találkozót a menedszeremmel, aki egyben az apám is. Sajnos nem az igazi...mivel hogy örökbe fogadott, de erről csak az SS501 többi tagja és az igazgató tud.
-Hyung-nim, annyeonghaseyo!- köszönt rám az egyik gyakornok, amint beléptem az ügynökség küszöbén. Én csupán egy intéssel válaszoltam, majd indultam a lift felé, mikor a titkárnő utánam kiáltott.
- -sshi! A menedszer úr már várja.- hátra fordultam és bólintottam egyet, majd folytattam utamat. A lift pillanatok alatt felvitt a 10. emeletre. Szokásom szó nélkül berontani apám irodájába, ezért csak akkor ütötték meg a beszélgetés hangjai a fülemet, mikor már készültem volna lenyomni a kilincset.
-Akkor egész nyáron nem lesztek itthon, Jung Myeon?- Jung Myeon? Hye Min apja?
-Igen megyünk, csak sajnos Hye Minnel nem tudom, hogy mi legyen.
-Miért? Őt nem viszitek magatokkal?
-Sajnos nem vihetjük, túlságosan is unatkozna szegénykém. És sajnos mivel nem az a barátkozós típus, így nem tudom, hogy mi legyen vele.
-Majd én vigyázok rá.- mondtam gondolkodás nélkül, miután benyitottam az ajtón. Mindkét férfi meglepetten mosolygott rám.
-Ugyan -ah. Csak nem kérhetlek meg rá, hogy azzal töltsd az idődet, hogy egy 18 éves lányra vigyázz. Ráadásul biztos, hogy van jobb dolgod is.
-Igazából nincs.- válaszolt helyettem apám.- A nyár első felében az egész banda szabad.
-És én szívesen elvállalom. Ugyan már Jung Myeon-sshi. Nem gondolod, hogy ideje lenne megismernem a lányodat? Vagyis ismét megismernem.....
-Lehet, hogy igazad van. De ugye tudod, hogy nem zúdíthatsz rá mindent azonnal?
-Nem te mondtad legutóbb, hogy utál minden egyes idolt?
-De igen.
-Akkor megoldódott a gond. Minél inkább utál, annál később derül ki a titok.-csapta össze boldogan kezeit apám.
-Lehet. De...te bírni fogod?- kérdezte aggódó tekintettel felém Jung Myeong-sshi.
-Hidd el, hogy el tudok bánni egy tinédzserrel.- mondtam egy magabiztos mosoly kíséretében.
-Te is nagyon jól tudod, hogy nem erre gondoltam. Te vagy az, akit az eset a leginkább megviselt. Tudom, hogy ő volt neked a legfontosabb, ahogy azt is tudom, hogy bármit megtennél azért, hogy minden a régi legyen.
-Igen, de az lehetetlen. Akkoriban minden teljesen más volt. Már nem lehet minden olyan, mint régen. De ha visszaforgathatnám az időt, akkor megtenném.- mondtam lehajtott fejjel. Ha tényleg helyrehozhatnék mindent Hye Minnel, akkor minden mást feladnék. A karriert, a bandát, a rajongók szeretetét, mindent. csak őt kapjam vissza....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése